A kaliforniai tengerparton motoroztam ( száguldottam ), amikor váratlanul egy felhő került a fejem fölé és egy mennydörgő hang szólalt meg:
- Állj meg, fiam! Rémülten megálltam, s a hang szelíden folytatta:
- Azért, mert mindig hűséges voltál hozzám, teljesítem egy kívánságodat. Rájöttem, hogy ez az Úr hangja, ezért így szóltam.
-Építsél nekem egy hidat Kalifornia és Hawaii közé, hogy átgurulhassak arra a szigetre bármikor. Az Úr így szólt: -A te kérésed igencsak anyagi dolgokra épül, gondold el, mekkora létesítmény lenne! Az óceán aljára levinni a tartóoszlopokat, és az a rengeteg beton, aszfalt és acél. Természetfeletti dolognak vélnék. Én meg tudnám csinálni, de még nekem is nehéz lenne. Gondolkodj egy kicsit, hátha eszedbe jut valami más, amivel az emberiség jövőjét tudnád szolgálni.
Leültem, és elég sokáig gondolkodtam, végül így szóltam:
-Uram! Azt kívánom, hogy minden férfi megérthesse az asszonyokat. Tudni szeretném, hogy mire gondolnak, mit éreznek legbelül, amikor csak némán néznek rám, vagy amikor sírnak, nevetnek, vagy rosszat mondok? És: hogy hogyan tudnám a nőket boldoggá, kiegyensúlyozottá tenni?
Ekkor megszólalt a reggeli harangszó, és ébredezni kezdtem, de távolból még hallottam az Úr hangját:
-HÁNY SÁVOT IS AKARSZ AZON A HÍDON??